˝Érj hozzám ott, hogy ne én tegyem!˝

Titkok a hálómból

2015/06/08

A pasim úgy gondolta, hogy mennyire szexi dolog, hogy szoktam maszturbálni. Egy társasági esemény alkalmával kellett rájönnie, hogy ez annyira mégsem az. Volt nagy meglepetés számára, amikor kiderült, szerintem nem olyan az ágyban hozzám, mint kellene.

A férfiak jóval többször nyúlnak magukhoz, mint mi nők. Ennek általában több oka is lehet, és mivel nem vagyok szexuálpszichológus, nem is gondolnám belemenni. Azt viszont el tudom mesélni, hogy mi történt, amikor a pasim számára nyilvánvalóvá vált, hogy bizony szoktam maszturbálni, de nem azért, mert az annyira szexi, én pedig egy csattogó ostorral a kezemben hadonászó dominának érezném magamat közben. Hanem egyszerűen kielégületlen vagyok.

A múlt héten a barátainknál voltunk vendégségben. Valami olyat szerettünk volna játszani, ami kicsit visszaidézi a tini éveket, és mivel a számháború egyikünknél sem aratott osztatlan sikert, az üvegezés annyira nem jelentett kihívást, ezért a “felelsz, vagy mersz” mellett döntöttünk. Olyan kérdések cikáztak a levegőben, mint hogy “Szoktál-e másra gondolni szex közben?”, “Csaltad-e meg a párod valamikor?”, “Kipróbálnád-e nyilvánosan a szexet?” és hasonlók, mondhatni, egyre bátrabbak lettünk. Amikor azt mondtam, inkább felelek, mert biztosan nem fogom melltartóban bugyi nélkül körberohangálni a házat – a barátnőm megtette, ez is megér egy misét -, akkor azt a nemesen egyszerű eldöntendő kérdést kaptam, hogy szoktam-e maszturbálni magamban. Egy határozott igennel válaszoltam, és azóta sem tudom eldönteni, hogy a válasz gyorsasága, avagy jellege miatt, de mindenesetre lavinát indítottam el vele. Eddig vagy senki sem beszélt őszintén, vagy valóban ennyire megoszlanak a vélemények a helyzetről.

Pleasure

Két éve vagyunk együtt a pasimmal és esküszöm, hogy nagyon szeretem. Olyanok vagyunk egymásnak, mint borsó meg a héja, nem is tudnám elképzelni nélküle a mindennapjaimat. Őt hívom, ha valami bánat ér, vagy felbosszantanak a munkahelyen, de olyankor is, amikor elújságolom, milyen színű körömlakkot vettem. Tényleg azt érzem, hogy nemcsak a szerelmem, a barátom is egyben. A szex jó. Egész jó. Lehetne még rajta mit csiszolni, de úgy gondolom, előttünk még az élet, hogy ezt próbálgassuk, nem kell minden puskagolyót egyből ellőni. Együtt is élünk egy ideje, mindketten sokat dolgozunk, szóval elő szokott fordulni, hogy csak egy gyors menetre van idő. Sőt, ha belegondolok, akkor általában csak gyors menetre van idő. Rendszerint ugyanaz a menete: egy kicsit csókolózunk, majd sebtiben lerángatja rólam a bugyit, és anélkül, hogy szóhoz jutnék, már bennem is van. Szinte hozzám se ér, hiszen az előjáték sosem volt az erőssége. Kívánom, mert szeretem őt, de a petting fogalmáról vajmi kevés ismerete van. Próbáltam már kicsit irányítani, de olyankor mindig zokon vette a dolgot, ezért inkább leszoktam róla.

Amikor a hétvégén kerek-perec rávágtam, hogy szoktam maszturbálni, az egyik barátnőm ledöbbent, míg a srácok büszkén nevettek, hogy ez mennyire vagány tőlem. A pasim is teljesen odáig volt, hogy milyen tökös a barátnője. Csak Nóri barátnőm volt megrökönyödve, hogy szerinte ez nem normális, amihez még néhány egyetértő vélemény párosult. Végül ebből kerekedett ki az esti téma, hogy miért van nekem szükségem arra, hogy magamhoz nyúljak, miközben párkapcsolatban élek? És akkor valami bennem is megmozdult. Tulajdonképpen a beszélgetés során kellett rájönnöm arra, amit magamnak sem vallottam be addig: azért szoktam önkielégíteni, mert a férfi, akit egyébként szeretek, nem tud megfelelően kielégíteni.

maszturbál (3)

A szex többnyire róla szól, nem figyel oda az én igényeimre. Volt már vele orgazmusom, ez csak természetes, de túlzás lenne állítani, hogy mindig, vagy az esetek többségében. Egyszerűen hiányzik az a katartikus élmény, amit az orgazmus okoz. Néha már úgy érzem magam, mint egy használati tárgy. Amikor a pasimnak ez leesett, totálisan kiakadt. Azt állította, hogy hazudok neki, hogy mindig csak megjátszom a szexet és nem is szeretem őt. Pedig pont ez a lényeg! Azért nem akartam neki csalódást okozni, mert szeretem, és nekem a szex önmagában is jó vele. Csak ugye az orgazmus megélése hiányzik, ezért sokszor van bennem szex után egy furcsa űr. Olyankor a fürdőszobában szoktam kielégíteni magamat.

Miután csúnyán összevesztünk, kevés esélyt láttam arra, hogy aznap már megbékélünk. Vártam vele másnapig, és bár nem volt jó kedvében, elmagyaráztam neki. Annyiszor kértem, hogyan érjen hozzám, de szinte mindig figyelmen kívül hagyta. A csókok, az apró simítások, az ujjacskái játéka mindig szerepelt a szexben, de gyakran nekem több idő kellett volna, alkalmasint egy kis figyelmesség, hogy el tudjak élvezni. Egyszerűen rá kellett jönnünk egymásra, meg kellett ismernünk a másikat, egészen másképp, mint előtte.

Azóta sokkal törődőbb velem, és én is megmondom, ha éppen nem élveztem el. Kitaláltunk magunknak egy buja kis játékot, így már neki is több kedve van a kényeztetéshez, én pedig pont ezért nem bánom, ha néha nem megyek el. Mert tudom, hogy utána kétszer lesz jó.

Hozzászólások