Áldás vagy átok a közös munka a szerelemben?

Vajon árt ha együtt dolgozunk?

2017/08/08

Egy párkapcsolat amúgy sem könnyű dolog, hát ha még a munkátok is közös! Átok vagy áldás vajon ha egy helyen dolgoztok a szerelmeddel?

Egyes statisztikai adatok szerint a párkapcsolatok nagy része a munkahelyen köttetik, hiszen adott a környezet, ismerik egymást a felek, stb. De mi van akkor ha a sorrend fordítva van: előbb jön a szerelem és aztán a közös vállalkozás. Nem egyszerű belevágni egy ilyesmibe, van akiknél nagyon jól működik, van akiknél egyik veszekedés szüli a másikat ilyen helyzetben.

Rengetegszer halljuk azt, hogy a munkát és a magánéletet külön kell választani, ám van az a szituáció, mikor nem lehet. Például ha együtt dolgoztok, közös céget vezettek. Az egyik legfontosabb konfliktusforrás a közös munka során, hogy mindkét félnek van véleménye a közös munkáról. Természetes, hogy a közös „gyereket” ketten nevelik, ám nagyon fontos, hogy meg legyenek határozva a felelősségi viszonyok. Tudni kell, kinek mi a dolga, és hagyni kell, hogy végezze is azt. Kívülről mindig jobban látszik, mit lehetne másképp, jobban csinálni egy adott területen, de ennek könnyen lesz kritizálás szaga. Inkább beszéljétek meg, hogy például hetente egyszer átrágjátok egymással, kinek milyen ötletei vannak a másik feladatait tekintve. Vagy legyen közöttetek egy megállapodás, hogy mibe és milyen mértékben szólhattok bele.

Mindig hasznos, ha van egy főnök. Szép dolog a demokrácia, de nem egy családi vállalkozásban. Kell, hogy bízzunk annyira a másikban, hogy elfogadjuk a döntéseit. És ha nem értünk vele egyet, akkor – ahogy egy idegen főnökkel is tennénk – tisztelettel, konstruktívan beszéljük ezt meg vele. Igazság szerint a magánéletben is így kéne ennek működni, úgyhogy nem olyan bonyolult ez.

parkapcsolat vs munka

Ahogy az emberek, úgy a párok és a vállalkozások sem egyformák. Vannak, akik élnek-halnak a cégükért, és valóban ki tudnak teljesedni a munkában. Vannak, akik örülnek, ha letehetik a lantot, és „elmenekülhetnek” a munkahelyükről, hogy az élet más területeivel foglalkozhatnak inkább. Vannak párok, ahol egyforma erővel nyomják a bizniszt, és vannak, ahol a nő inkább besegít, kiszolgál, háttértámogatást nyújt a párjának. Akárhogy is van, oda kell figyelni arra, hogy az intimitás megmaradjon a két ember között.

Nem arról van szó, hogy az estéket munkamentes övezetté kell nyilvánítani. Arról van szó, hogy rá kell szánni az időt a „randizásra”: elmenni néha vacsorázni egyet, elutazni kettesben egy hétvégére, vagy kitiltani a laptopot vagy okos telefont a hálószobából. Egyszerűnek hangzik, ám mégis nagy csapda ez: amikor mindketten lelkesen, vagy legalább kötelességtudóan nyomjátok a bizniszt, az ilyen dolgok haszontalannak, feleslegesnek tűnhetnek. Pedig ilyenkor a legfontosabb, hogy egymásra is legyen időtök.

Amikor szó szerint éjjel-nappal együtt vagy valakivel, megnő az esélye, hogy besokallsz egy idő után. Vagy ha nem te, akkor ő. Ez természetes hozománya a közös munkának, ezért is nagyon fontos, hogy szakítsatok magatokra külön-külön is némi időt.

Foglalkozzatok a hobbitokkal, menjetek el a saját barátaitokkal néha, vagy látogassátok meg a családotokat a párotok nélkül. A közösen végzett munka hatalmas lendületet, erőt adhat egy kapcsolatnak, hiszen az egésznek a közös játék, a közös célok a lényege. De ha nem tartjátok be az egyensúlyt, akkor egyszer csak visszatarthatatlan erővel tör majd fel bennetek a szabadulás iránti vágy, ami igazán nem tenne jót sem a munkának, sem a kapcsolatnak.

via

(photos: cbc.ca, redbookmag.com)

Hozzászólások