Amit nem tudtál a Valentin-napi csokrodról

5 kevésbé rózsás tény

2016/02/17

Most, hogy a szerelmesek napja elmúlt, valószínűleg már a te, vagy a kedvesed asztalán is ott figyel egy piros rózsa. Itthon sokalljuk a szálankénti 600-1000 Ft-os árakat, de a világ többi táján sem olcsóbb ez a virág, sőt! Vajon most is egyedül csak a termelők mohósága szabja az értéket, vagy ennél többről van szó? Egy egyesült államokbeli virágárus őszinte beszámolója következik.

 

  1. A Valentin-nap a házasságtörők ünnepe

“A rózsa, mint ajándék, nem csak szerelmes tinilányok és tisztességben megőszült házaspárok védjegye. Virágárusként sokszor kusza szerelmi ügyekkel és feldúlt hölgyekkel találkozom. (Vagy urakkal – igen, egy alkalommal a csokor egy másik férfinek volt.)” – meséli a hölgy. Nem biztos, hogy ezek az emberek épp egy virágárust akarnak a legfőbb bizalmasukká avatni, de a készpénzes fizetés még mindig sokkal diszkrétebb, mint online leadni a rendelést.

“Visszatérő kérés, hogy küldjünk hervadt rózsákat exeknek, mellékelve bizonyos intrikus sorokat, amit néha óvatos érdeklődés is követ, hogy tudunk-e darazsakat küldeni a virággal. Egyszer az egyik régi vásárlónk, egy hölgy férje megkérdezte, nem tudunk-e esetleg arról, hogy valamilyen virágfajra allergiás lenne a felesége, és ha igen, van-e belőle raktáron. A legnépszerűbb gonosz ajándék a liliom, mert erőteljes illatával sokaknak képes fejfájást okozni. Máskor egy hölgy ezer dollárt (270.000 Ft) kínált nekünk egy rafflésiáért (kb. 1 m-es átmérőjű, 15 kg-os virág, és olyan szagot áraszt, mint a döghús). Úgy tűnt, az ő kapcsolata is kihűlt.”

  1. A rózsák drágák, de nem azért, amiért elsőre gondolnád

Az emberek mindig olcsón akarnak mindent, rózsára azonban a kereslet állandó. Általában 7$-ba (kb. 1900 Ft) kerül egy szál, de Valentin-naphoz közel egy csokor már elérheti a 100$-t is. “Az üzletben, ahol dolgozom, átlagban 70-80$ körül mozog egy csokor, de Karácsony és Valentin nap között felvisszük 120$-ra is, vagy feljebb.

Ez nem (teljesen) azért van, mert kapzsi s***fejek vagyunk. Egy hosszú és kemény tél sem a virágok növekedésének, sem élettartamának nem kedvez, ennek megfelelően alakulnak az árak is. Nem ritkaság, hogy az emberek felhívnak bennünket, felhúzzák magukat az árainkon, majd pár nappal később, amikor meggyőződtek arról, hogy máshol sem olcsóbb, újból keresnek. Ez idő alatt viszont mi már gyakran ismét emeltünk, ezért ők ilyenkor újult erejű dühroham keretében nyugtázzák a helyzetet.”

Valentin napra mindenki friss virágot akar, melyeket azonban nem lehet futószalagon gyártani. Termeszteni kell őket. Rózsából ez idő alatt a megfelelő mennyiség beszerzése lehetetlen, tárolása nem megoldható, a termelőknek azonban rengetegre van belőle szükségük és pontosan az ünnepekre. Ahhoz, hogy a dolog működjön, be kell áldozniuk az egész decemberi termést: a januárban már virágzó növények rügyeit visszametszik, és te februárban jó eséllyel a decemberi termésből vásárolsz. Tehát nem pusztán rózsákat veszel – hanem kísértő szellemeit azoknak a rózsáknak, amelyek belőlük már soha nem nőnek ki.

  1. A rózsa a lehető legrosszabb választás

A rózsa az ikonikus hősszerelmes virágfaj, és ez bizonyos szempontból igencsak szomorú. Lévén a környezeti hatásokra módfelett érzékeny növény, megtermelni nagyon nehéz, terjeszteni pedig még annál is nehezebb. “Mi, virágárusok rendszerint megpróbáljuk a vásárlóinkat más, nem kevésbé szép, de jóval strapabíróbb virágok vásárlására rábírni, pl. tulipán és liliom – de hiába, nekik mindig, mindenáron rózsa kell. Ahogyan az lenni szokott, a romantikus aktus most is egy jóval ridegebb valóságot takar.”

Először is, a rózsa extrém gyorsan hervad. A legtöbb virág vízben állva néhány hétig kibírja, de a rózsa néhány nap után már hullatja a szirmait. Gondolj a valag pénzre, amit kiadtál a csokorért, hogy aztán a szerelmed asztalán egy héten belül elkókadjon – ennél kevés baljóslatúbb gesztus létezik arra, hogy kapcsolatotok jövőjét előrevetítsd.

Aztán a betegségek… Hidd el, nem szeretnél csókot kapni egy rózsától! A rózsaültetvényeken dolgozók a legkülönbözőbb fertőzések sokaságától szenvednek, melyek közül legjellemzőbb a sporotrichosis, köznapibb nevén a „rózsakertészek nyavalyája”. Mi minden egyes évben figyelmeztetve vagyunk rá. Ez nem más, mint egy gombafertőzés, amelynek eredendő hordozói a rózsák, de róluk az emberre is könnyedén átterjed. Ha a növény nincs szabályszerűen fertőtlenítve, akkor eladóra, vásárlóra egyaránt veszélyes. “Egyszer én is elkaptam – olyan volt, mint a darázscsípés, csak épp öt hétig tartott, és több orvost is fel kellett keresnem. Az, hogy laikus számára a fertőzés jóformán ismeretlen, annak köszönhető, hogy a virágokat a polcra kerülés előtt többnyire alaposan megtisztítják, de még néha így is előfordul.”

  1. A rózsák érzékenyek…

…és sérülékenyek, épp ezért jelentős adag rovarirtó szerrel vonják be őket, mielőtt megérkeznek a boltokba. Ezek egy része ugyan magától elbomlik, egy 2008-as EPA felmérés mégis ijesztő mértékű mérgező anyagot mutatott ki a normál, már eladásra szánt bolti rózsákon. A talált anyagokból kettő rákkeltő volt, egy harmadik pedig 50 szinttel volt a megengedett biztonsági értékhatár alatt – semmi nem alkalmas jobban arra, hogy kifejezd érzéseidet, mintha potenciális rákot ajándékozol a kedvesednek. És a java még csak most jön!

  1. A rózsatermesztés ördögtől való

A legtöbb rózsa Dél-Amerikából érkezik, ahol 8% esély van arra, hogy rózsádat egy gyermekmunkás metszette az apró, zsibbadt ujjaival. Azt se felejtsük el, hogy az épületek, ahol a rózsákat termesztik, fagyponthoz közeli hőmérsékleten üzemelnek, hogy a virágok tovább tartsanak. A rózsák valójában a növénypiac véres gyémántjai, és végeredményképpen – elsősorban a hitvány minőségre hivatkozva – az Egyesült Államok több nagyvárosában ma már nem árusítanak rózsát.

A körülmények nem sokkal kedvezőbbek a felnőtt dolgozók esetében sem. Kolumbiában és Ecuadorban (a világ két legnagyobb rózsaellátó országában) a munkások gyakran 24 órás munkaidőben dolgoznak, és kétharmaduk szenved a növényvédő-szerek különböző, maradandó mellékhatásaitól, úgymint: asztma, halva születés, született fejlődési rendellenesség. A jó hír, hogy időközben az ezen dolgozókat foglalkoztató cégek már intézkedtek – ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a női dolgozóknak most már bizonyítaniuk kell, hogy meddők, mielőtt megkaphatnák a munkát. Hát nem romantikus?

Hozzászólások