”Apám úgy nevelt, mintha túszejtő lennék”

Tippek gyermeknevelésre egy egykori túsztárgyalótól

2016/07/21

Egy egykori válságkezelési főparancsnok megosztotta a világgal, hogy nevelte gyermekét. Állítása szerint úgy kell bánni a csemetével, mintha túszejtő lenne.

Keith O’Sullivan kapitány elmondása alapján kislánya sosem volt engedetlen gyerekkorában, de valamiért hamarabb tett eleget apja kéréseinek, mint édesanyja parancsainak. A későbbiekben a kiképzésen tanult pszichológiai szempontból vizsgálta meg ennek az okait, és összevetette a gyermeknevelést a túszejtő meggyőzésének folyamatával. Három javaslatot tett a hatékony nevelés érdekében:

1. Légy kedves

Ha mosolyogva, higgadtan kérsz valamit, sokkal eredményesebb, mintha erélyesen, sürgetve teszed azt.

2. Kérj, ne követelj

Az emberek 90%-a nem szereti, ha megmondja nekik valaki, hogy mit és hogyan csináljon. Ha egy túsztárgyalást bonyolítunk le, nem rájuk törünk a követeléseinkkel, hanem megpróbálunk megegyezni, kompromisszumot kötni. Ez ugyanígy működik a gyereknevelésben is. Ha látod, hogy rendetlen a szobája, szólj, hogy önmaga miatt kéne rendet tegyen, őt minősíti a környezete. Ezután ajánljuk fel például, hogyha rendet rakott, elvisszük fagyizni.

3. Hallgasd meg

Ha valaki meg akar győzni, vagy vitába keveredik veled, az első és legfontosabb dolog a partner végighallgatása. Ez azért nagyon jelentőségteljes , mert így  mindenki úgy érzi: van beleszólása a dolgokba. Egy túszejtőt is először megkérünk, hogy engedje el a túszokat, majd utána tárgyalhatunk az ő kéréseiről. Ha a barátaival akar lenni, mielőtt megcsinálta a feladatait, engedjünk neki.

Ezek a tippek valószínűleg működnek, bár három néhány soros tanács nem fogja a kezdő szülőknek megkönnyíteni a gyereknevelés nehézségeit. Mindenki más értékrendet vall, máshogy neveli, tanítgatja kis lurkóját az élet dolgaira. Liberális világban élünk, így sokszor tűnik úgy, hogy a klasszikus szülő-gyermek viszony teljesen felcserélődött. Mindenki tegye fel magának a kérdést, hogy helyes-e, ha hagyjuk a gyereket beleszólni a saját nevelésébe. Természetesen kompromisszumokra szükség van mindkét fél részéről, hiszen egy kapcsolat sem működhet enélkül. De hova vezet a világ, ha ráhagyunk mindent a porontyra, és előbb engedjük moziba, minthogy megírta a leckéjét?

Hozzászólások