Brutális történettel sokkolja az embereket Depardieu

Ilyet még biztos nem hallottál…

2014/11/24

Azt már tudjuk, hogy Gerard Depardieu múltja piszkosabb, mint gondoltuk volna korábban, de váratlan volt még tőle is az az információ, amit édesanyjával kapcsolatban osztott meg a nagyérdeművel.

A gyerekkori traumák következményeként nem is olyan furcsák azok a történetek, amiket kamaszkoráról mesélt a francia színész. Kiderült, hogy „fejőstehénnek” nevezett édesanyja kötőtű próbált elvetélni, édesapja pedig alkoholista volt alkoholista volt. Neki kellett segítenie a bábának világra hozni testvéreit, de ez még mind semmi:

„Catherine 1955-ben született, én segítettem a világra. Mivel apám a kocsmában holtrészegen fetrengett, a bába örült, hogy engem legalább otthon talált… Amikor megjelent a feje, úgy húztam, ahogy a bába mondta… Azt ismételgette, húzd, ahogy csak bírod, ne félj, olyan, mint a gumi! Én vágtam el a köldökzsinórját, aztán egy rongyban odaadta a kezembe. Azt mondta, hogy lélegezni kezdjen, rázzad, de ne olyan erősen!… Utána ömlött minden anyámból, a magzatvízzel együtt valami sárga bőrszerű anyag is kiesett belőle.

Ezeket ki kell dobni – mondta az asszony –, tedd be őket a lavórba, és öntsd ki a vécébe! Nincs ebben semmi, olyan, mint az állatoknál, semmi különbség – mondta. Két év múlva én segítettem a világra Ericet, a következő évben pedig Franc születését vezettem le. De ekkor már kiesett anyám méhe is. – Na, ez már nem lesz egyszerű – mondta a bába –, tegyél vissza mindent a helyére. Szoríts oda egy pelenkát, aztán szépen minden visszamegy a helyére…

Cannes - "Chacun Son Cinema" - Premiere

Az emberek persze teljesen kiakadnak ilyenkor, ha elmesélem nekik mindezt, hogy vezetheti le az anyja szülését egy hét-nyolc éves gyerek… Az ember ilyenkor nem gondolkozik, olyan, mint amikor kinyírsz egy bárányt… Ebben az a legidegesítőbb, hogy néz rád a gülü szemeivel. És amikor a patáinál fogva felakasztod, még mindig néz. Akárcsak a malac, szerencsétlen visít, mert fél, beszélni kell hozzá, hogy megnyugodjon. Végül csak bele kell szúrni a kést. Nekem ez már semmit nem jelent, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy érzéketlen vagyok.” – olvashatjuk a Blikk oldalán a színész könyvéből vett idézetet.

Hozzászólások