Egymásnak feszült Havas Henrik és Bochkor Gábor

Vita alakult ki a rádiós legendák között

2014/11/27

Bochkor Gábor a november 12-i adásban boncolgatta azt a témát, ami nemcsak a hallgatók körében, de Havas Henriknél is kiverte a biztosítékot. Hajdú Péter teret adott a két rádiós legendának, hogy nyilvánosság előtt védjék meg saját álláspontjukat a téma kapcsán.

Az Önindító műsorvezetői Márton nap alkalmából a libák sorsáról beszélgettek. Szerintük leginkább a combjukat fogyasztják a szárnyasnak, ezért megkímélhetnék az életüket, ha csak ezt a testrészüket amputálnák ahelyett, hogy megölnék őket. Természetesen már a téma elején leszögezték, hogy ez csak elméleti síkon merült fel bennük. Sem Bochkor Gábor, sem Pordán Petra, de még István Dani sem kíván ilyesmit tenni egyetlen baromfival sem – adtuk hírül két héttel korábban.

Ez a témafelvetés nagy port kavart, pedig Bochinál csak gondolatban merült fel a lehetősége annak, hogy humánusabb módon bánjanak a szárnyasokkal. Szerinte képmutatás az, hogy a haszonállatokként számon tartott élőlényeket mostoha, nagyüzemi körülmények között tartják, míg a többi kiskedvencet óvják és sajnálják, ha esetleg bármi bajuk esik.

Az egyik hallgató hangot is adott felháborodásának ez ízléstelen megjegyzéssel, amit természetesen a rádiós műsorvezető nem hagyhatott szó nélkül. Kislányát egy „serpenyőbe” helyezte a libákkal, vagyis azt tanácsolta Bochinak, hogy amputálja gyermeke lábát ugyanúgy, ahogy azt a baromfikkal tennék, hiszen mind a ketten a „gerincesek családjába tartoznak”. Hajdú Péter teljes mértékben igazat adott Gábornak, aki kiborult az üzenet hallatán, sőt – saját bevallása szerint – ő talán durvábban reagálta volna Zoránnak.

bochkorvshavas

A témával kapcsolatban Havas Henrik is kifejtette véleményét, miszerint rengeteg szakmai kérdést vet fel a két héttel ezelőtti rádiós beszélgetés. Szerinte fel sem merülhet az emberekben az a gondolat, hogy egy egészséges élőlényt megcsonkítson. Elméletét az állatvédelmi törvény egyik részlettel igazolta: „Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmas szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen nem szabad kínozni… stb.” – erre alapozva kijelentette, bűncselekménynek számítana a gyakorlatban ez a tevékenység.

Mind a ketten elismerték a másik fél profizmusát, ennek ellenére nem tudtak közös nevezőre jutni. A konklúzió csupán az lett, hogy nyilván mások az erkölcsi mércék és ingerküszöbök a közszolgálati és a kereskedelmi média esetében. A Tanár úr két szemléletes példával érzékeltette saját álláspontját, amiről Bochi is elmondhatta a véleményét utólag.

Nézd meg a Frizbi videóját!

Hozzászólások