A kávé, amelyet aranyárban mérnek

Szeptember 29 a kávé világnapja

2014/09/29

2009 óta hivatalosan szeptember 29 a kávé világnapja. A kezdeményezés a nyolcvanas évek Japánjából indult, hogy megünnepeljük a kávét, a kávékultúrát.

A kávé minden alkalomra fogyasztható, megkönnyíti a reggeli ébredést, ebéd után kiválthatja a desszertet, és hangulatosabbá tesz egy délutáni beszélgetést is. De honnan ered ez a közkedvelt ital?

A kávé legismertebb hatása a koffeinnek köszönhető. Ez az anyag felel élénkítő szerepéért, és ennek a hatásnak is köszönhető, hogy elindult világhódító útjára. A legenda szerint ugyanis egy etióp kecskepásztor fedezte fel a kávécserjét. Megfigyelte, hogy ennek a növénynek a piros bogyóit fogyasztva kecskéi élénkebbek lettek. Miután maga is megkóstolta a bogyókat, egy közeli kolostorba vitte, ahol a szerzetesek nem sokkal később már megpörkölve fogyasztották a kávészemeket.

kave

Hogy valóban a kecskéknek köszönhetjük-e a kávét, az ma már kideríthetetlen, ami azonban biztosnak tűnik, az az, hogy az arab világban ittak először a kávét, és az arabok ismertették meg a világgal is. Ők ugyanis nem csak termesztették a kávét, hanem kereskedni is kezdtek vele. Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. A kávéházakba elsősorban azért jártak a férfiak, hogy a kávéivás ürügyén kiszabaduljanak zárt világukból, társaságra leljenek, szórakozhassanak, beszélgethessenek.

Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Ekkor már megindult a városiasodás és a polgárosodás folyamata, amely megváltoztatta az étkezési szokásokat, ez pedig kedvezett a kávé terjedésének. A kávézás szokása hívta életre a kávéházakat is. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven. Párizsban az első kávéház 1672-ben nyitotta meg kapuit, a londoni néhány évvel korábban.

kave1

Az első ismert pesti kávéházra vonatkozó adat 1714-ből származik. A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott az embereknek a beszélgetésre és a politizálásra. A kávéházakban megjelentek a játékok, a biliárd, a biribics, a dominó, a fáraó, a tarokk és más kártyajátékok. Komoly polgári beszélgetések zajlottak, újságokat olvastak, sakkoztak, és a kávé mellé hűsítőket fogyasztottak. A kávéházak először többnyire polgárok, kereskedők találkozóhelyei voltak. Az asztaltársaságok közül néhány már a 19. században kultúrtörténeti jelentőségű volt (például a Petőfi Társaság vagy a Tízek Társasága).

Az 1910-es évektől már a nők is járhattak kávéházakba: hölgytermeket alakítottak ki a nagyobb helyeken. Később aztán egy helyiségben jelenhettek meg a nők a férfiakkal, bár ezt először csak a feleségeknek engedélyezték.

Őszi kávéházi séták Budapesten

Ingyenes városi sétákon ismerkedhetnek meg az érdeklődők ősszel a múlt századforduló Budapestjének kávéházaival, sorra járva az olyan legendás kávéházakat, mint a Zrínyi, az Orczy vagy a Fészek klub.

Az első nyilvános séta a kávé világnapján, szeptember 29-én indul, amikor újra nyitja átmenetileg az egykoron nagyhírű Japán kávéházat (ma Írók boltja) a Douwe Egbert Omnia, és egy hatalmas, a Hello Wood designerei által készített csészével is várják az érdeklődőket az Erzsébet téren.

kave2

A kávécserje terméséből készülő frissítő ital a 11. században kezdte meg hódító útját, az első európai kávéházak az 1600-as években nyíltak. Budapesten az előző századfordulóra tehető az aranykor, a főváros a “kávéházak városa” titulust 550 regisztrált kávéházának köszönhette. Ennek az időszaknak egyik legendás intézménye a Japán Kávéház, amelynek törzsvendége volt József Attila, Rejtő Jenő és Szinyei Merse Pál is.

A közvélekedéssel ellentétben nem a nagy kávés nemzetek fogyasztják a legtöbb forró frissítőt, hanem az észak-európaiak. A finnek fejenként évi 12 kilogrammal vezetik a listát, a norvégok majdnem 10, az izlandiak 9 kilogrammal férnek fel a dobogóra. Magyarországon fejenként körülbelül három kilogramm kávét iszunk évente, a legtöbbet decemberben. Valódi pörkölt kávéból átlagosan mintegy 140 millió csésze fogy hazánkban havonta – derül ki a szervezők közleményéből. 

A Hosszúlépés. Járunk? gasztrosétáit szervezőkkel együttműködve megvalósuló kávéházi sétákról és időpontjukról bővebb információ a http://www.hosszulepes.org/omnia-kavevaros/ honlapon olvasható.

Hozzászólások