Lefeküdtem vele, hogy törődést kapjak

Szex után szerelem

2015/05/06

Furán vagyunk bekötve mi férfiak és nők. Talán nem is a fura a jó szó rá, inkább használnám, hogy máshogy. Míg az egyiknek a szex gyakran csak testi kontaktus, addig a másiknak akár komoly érzelmi kötelék is lehet. Nem nehéz kitalálni, hogyan oszlik meg ez a kérdés. Vajon ha a lelkem kiéhezett, érdemes áruba bocsájtani a testem, hogy törődést kapjak?

Nem vagyok már gyerek. Felnőtt nő vagyok, aki normális értékrenddel bír, nincsenek furcsa hóbortjaim, nem élek nagy lábon. Általánosságban elmondhatom magamról, hogy szeretem az embereket, a társaságukat, a humort és a magassarkút. A férfiak pedig engem. Igen, ez az igazság. Azt vettem észre, hogy szeretnek mellettem, a közelemben lenni, tenni a szépet, udvarolni, flörtölgetni. Valójában egy kihívásnak tekintenek, nem pedig egy megismerni való lánynak. Én vagyok a csapatból a tíz pontos lány, akit meghódítani egyet jelent azzal, hogy felkerül a srác valami képzeletbeli dobogó legtetejére, és ennyiben megáll a történet. Egy barátom mesélte, akivel jóban vagyok, és aki tudja, hogy semmi esélye nálam. De beszélgetéseink során elmélyült a kapcsolatunk. A lányok listázva vannak. Tudja, hogy ki tetszik nekem, ki az, akiért odáig vagyok, és hogy egy szavába kerülne, repülnék hozzá. Sajnos ez a szó egyszer csak elhangzott.

szexért3

Egy ideje egyedül voltam már, amikor a nekem tetsző sráccal egymás mellé sodort minket az élet. Persze tudtam róla, hogy ő a nagy csábító, a falka csődöre, akiért repes a lányok szíve és ő bárkit megkaphat magának. Nem vagyok félős, egy kis flörtért, csipkelődésért nem kell a szomszédba mennem. Azonban emögött a könnyedség mögött megbújik az én titkos vágyam, hogy igenis szeretném, ha meghódítanának! Hogy kapjak egy kis törődést, figyelmet, odaadást. Ha udvarolna, kicsit körbe rajongana, könnyedek lehetnénk, sokat tudnánk nevetni, sőt, ha zavarba hozna! Igen, azt szeretném a leginkább, hogy zavarba hozzon egy őszinte gesztussal vagy mondatával! Alig várom, hogy fülig pirosodjak! Hogy miért? Mert minden, amit a legtöbb férfi mond, már szinte lepereg rólam. Nem tudok hinni, és ez baj, belátom. Míg tesztoszteronvödörben ázott agyukkal a szexet, mint valami fétist kergetik az orruk előtt, addig az én érzelmi agyam vágyik a törődésre, érzelmekre, a biztonságra.

Aznap éjjel, amikor telefonon beszéltünk, azt mondta, menjek át hozzá. Annyira, de annyira tudtam, hogy könnyűnek tűnhet a dolog, de közben iszonyatosan akartam megélni és átadni magamat annak, hogy együtt lehetünk. Abban bíztam, hogy ha megkapja, amit akar, akkor után én jövök! Néhány órával később lefeküdtem vele. Életem talán egyik legmegalázóbb élménye volt. Nem törődött se velem, se a testemmel. Egy báb voltam a színdarabban, amit egyszemélyes játékként adott elő. Olyan erővel tépte le rólam a ruhát, olyan vadul markolta meg a testemet, hogy minden jóérzés elillant belőlem. Úgy gyűrt maga alá, hogy mozdulni is alig bírtam, és feltűnt, hogy nem csókol meg. Iszonyatos erővel hatolt belém, olyan volt, mint egy kiéhezett vad, semmi gyengédség, semmi odafigyelés nem volt a tetteiben. Megalázva és lelkileg megtépázva kullogtam haza.

szexért2

Hogy lehettem annyira naiv, hogy szexért szerelmet vártam cserébe? Abban bíztam, ha megadom neki azt, amire szüksége van, akkor tudni fogja, hogy mellettem jó helyen van. Hogy észre vesz, engem is, nem csak a testemet. Hogy számíthat rám, sőt, talán egy kicsit azt is, hogy belátja, szüksége van rám, engem akar! Velem szeretne majd felébredni, nekem meséli el, ha valami jó dolog történt vele, tervei lesznek, közös tervek, és lélekemelő együttlétek. De tévedtem. Lefeküdtem vele, odaadtam magamat egy kislányos ábrándért: ölelésért, simogatásért, egy kis törődésért.

Vágyom azokat az öleléseket, azokat a csókokat! De nem ilyen áron! Nem meghurcolva saját magam által, kidobva az ágyból, mint egy darab rongy, hogy új lepedőt húzzon! Ennél sokkal többet érek, és azt várom, hogy jöjjön valaki és akarja áttörni azt a falat, amit egy másik épített! Egyedül képtelen vagyok rá, mert szükségem van hozzá egy társra! És igen, még mindig pirulni akarok! Meddig lehet hinni a mesékben? Nem tudom.

Hiszen a minap megint elhangzott egy szó…

Hozzászólások