Lopással vádolják Fásy Ádámot

Visszakövetelik tőle a jogdíjakat

2015/07/07

Fásy Ádámot utolérte az Artisjus mindenható keze. A napokban ugyanis levelet kapott a cégtől, hogy fizesse vissza egyik dalának jogdíjait, az ugyanis nem őt illeti. A mulatós zene sztárja tagadja, hogy lopta volna a dalt.

A Nézését meg a járását című dalt hivatalosan Fásy Ádám és Kothencz Lajos jegyzik, akik között 50-50 arányban oszlik meg a szerzői jog után járó összeg. Azonban, mint ismeretes, már Rakonczai Imre is megszólalt az ügyben, mondván, hogy ehhez a dalhoz semmi köze a két érintettnek, az eredetileg Bartók Béla nevével fémjelzett népdalt már ő is feldolgozta, amit a Csajok című 1995-ös filmben fel is használtak az egyik jelenetnél.

fásy ádám2

A Blikk megkeresésére Konthencz elmondta véleményét: Valóban kaptam levelet az Artisjustól, új műbejelentő lappal, de nem töltöttem ki, hiszen most is állítom, hogy ez az én szerzeményem, amit 2013. január 3-án védettem le. Hasonlít a népdalokra, ahogy a szlovák himnuszra is, de más a hangnem és a stílus. Egyébként három év alatt összesen 22 ezer forint jogdíjat kaptam.”

Így tehát valószínűsíthetően nem az összeg nagyságán van a hangsúly, hiszen egyetlen hakni alkalmával többet kereshet az énekes, hanem az elv a lényeg. A lap megkérdezte Fásy Ádámot is az ügyben, aki a következőket nyilatkozta: “Missziónak tekintem, hogy a fiatalok is ismerjék meg a régi népdalokat, ha másként is, mint eredetileg. A színpadon a középkorúaknál a fellépéseimen vittem sikerre, Kis Grófo klipjével pedig a neten, ahol tízmillióan játszották le. Ha minden lejátszás után megkapnám a valóban jogos átdolgozási összeget, azt beteg gyerekek javára adnám, de itthon ezt nem tudják beszedni.” Az említett dal Kis Grofó előadásában már elérte a 10 milliós nézettségi nagyságrendet.

Hogy jogilag mi a tényállás, azt az Artisjus képviselője mondta el. Ebből kiderül, hogy bár a levédett dalt Fásy és Kothencz jegyzik, lnépdalról lévén szó egyikük sem lehet az eredeti szerző. Népdalt megjelentetni saját névvel, az nem más, mint jogalap nélküli gazdálkodás, tehát nem követelhető utána jogdíj. Átdolgozni természetes lehetséges, ebben az esetben legfeljebb 25 százalék jogdíj illeti meg azt, aki az átdolgozást jegyzi. Az érintett felek mindannyian egyetértenek abban, hogy a bíróságnak kell meghoznia a döntést az ügyben.

fotó: Facebook

Hozzászólások