Még 5 világvége katasztrófa, ami lesújthat ránk

Jövőkép

2016/03/02

A minap már bemutattunk néhány vészjósló helyzetet földünk sorsáról, de a lehetséges végkimenetelek sora itt még koránt sem ért véget.

A méhek és denevérek kihalásán túl számos veszély leselkedik ránk, aminek létezéséről még nem igazán szeretne tudomást venni az emberiség, pedig a baj – ha nem vigyázunk – már itt van a nyakunkon. Lássuk, milyen kilátásaink vannak és mire nem árt odafigyelni, ha jót akarunk magunknak!

  1. Biológiai és nukleáris terrorizmus

„Soha ne adj atomfegyvert olyannak a kezébe, aki nem ezen a világon akar boldog lenni.” Az, hogy terroristák kezén atomfegyver lenne, egyelőre valószínűtlen, azonban elképzelhető, hogy Szíria jelentős részének megszállása után az Iszlám Állam olyan radioaktív anyagokhoz juthatott, amelyből már könnyedén készíthető ún. piszkos atombomba. Ez a fegyver nem más, mint lopott, vagy összeguberált radioaktív anyagok halmazához erősített közönséges bomba. A standard atombomba erejét ugyan nem közelíti meg, azonban így is képes egész városrészeket lakhatatlanná tenni.

Nagyobb a valószínűsége annak, hogy rossz szándékú csoportok kezébe olyan kis fiolák jutnak, amellyel lépfene, himlő vagy más egyéb fertőzés terjeszthető szét a lakosság között, könnyen okozva egy nemzetközi szintű problémát. „Jó esély van rá, hogy még a mi életciklusunk alatt egy jelentős biológiai támadás éri a modern világ egyes részeit” – állítja Paul Wilkinson, a Központi Terrorkutató és Politikai Nyomásgyakorlás Központ elnöke.

vilagvege (8)

  1. Atomháború

Az talán már közismert, hogy egy világméretű, atomfegyverekkel megvívott háborúnak milyen következményei lennének: előbb egy legalább egy évtizedes nukleáris tél köszöntene a maroknyi túlélők csoportjára, amely a valaha volt legnagyobb ózonlyukat létrehozva még megmaradt élővilágot is majdnem teljesen kipusztítaná. Egy hipotézis szerint ezt még egy nukleáris nyár is követhetné, amelyben a hőmérséklet az elviselhetetlenségig emelkedne. Egy atomfegyverekkel megvívott konfliktusnak azonban nem kell globális méreteket öltenie ahhoz, hogy az egész emberiség sorsa maradandóan megváltozzon. Elegendő, ha csupán regionális szinten, pl. Pakisztán és India közt tör ki egy nukleáris háború. Ha pusztán 50 Hirosima-mértű atombomba robbanna fel (amelyektől ma már csak jóval erősebbek léteznek) nagyvárosok felett, az olyan mennyiségben juttatna szennyeződést a légkörbe, amely eltakarva a Napot jó pár évtizedes sötétségbe borítaná a bolygót.

Obama elnök második hivatali ideje alatt megkötötte Iránnal a nukleáris egyezményt, amely ugyan formailag azért jött létre, hogy visszaszorítsa az iszlám ország ilyen irányú fegyverkezését, a nukleáris létesítmények ellenőrzését azonban jelentősen lekorlátozta, visszaélésekre adva ezzel lehetőséget. Az USA minden jel szerint Iránt szeretné megtenni az iszlám térség csendőrének. Mint ahogy azonban a szunnita Iszlám Államot szintén ugyanez a – jelenleg egyetlen – szuperhatalom pénzelte abból a megfontolásból, hogy a sííta Hezbollah kormányszintű terrorszervezete ellen megfelelő ellensúlyt biztosítson, a kérdés csak az, mikor csúsznak ki a dolgok ismét a kezeik közül?

  1. Szupervulkánok

Vannak vulkánok és vannak szupervulkánok. „Megközelítőleg 50,000 évente tapasztal meg a Föld egy szupervulkán-kitörést. Több mint 1000 köbkilométernyi lávát és hamut képes kibocsátani, a felszabaduló kéngázok pedig a légkörbe jutva egy vékony kéntartalmú méreggáz fátyolt vonnának a bolygó köré, ami évekre megakadályozná, hogy átjusson a napfény. A nappalok többé nem lennének világosabbak, mint egy holdvilágos éjszaka.”

Ez a kedves jövőkép a Benfield-i Veszélyes Anyagokat Kutató Központ igazgatójától, Bill McGuire-től származik. 74,000 évvel ezelőtt a Föld történetében ismert legerősebb szupervulkán-kitörés a mai Indonéziában történt. Közel esett az egyenlítőhöz, így a gázok gyorsan szétterjedtek mind a két féltekén. A napfény megszűnt, a hőmérséklet világszerte, még a trópusi tájakon is fagypont alá esett az elkövetkező 5-6 évre. Egy szupervulkán-kitörés ma 12-szer valószínűbb, mint hogy egy aszteroida csapódik a Földbe. Az ismert szupervulkánok a Yellowstone Nemzeti Parkban (USA) és Tobában (Szumátra sziget, Indonézia) vannak. És akadnak még felfedezetlenek is…

  1. Aszterioda-becsapódás

Az utóbbi évek katasztrófafilmjei, különösen a 2012-es Armageddon jelentősen túldramatizálták ezt a végforgatókönyvet. Hollywood az Hollywood, de 2013-ban egy valódi aszteroida tűnt fel mindenféle előjel nélkül Chelyabinsk közelében, Oroszországban. 20 méter széles volt, és 40,000 km/órás sebességgel süvített a Föld légkörében. Pusztán a becsapódási szög és a viszonylag kis mérete miatt nem okozott tömeges pusztítást. De mi történik, ha egy nem is túl ritka, több kilométeres átmérőjű meteorit találja el a Földet hasonló sebességgel? Nem túl merész feltételezés, hogy az egész emberiséget kipusztítja. Az óriási robbanás rengeteg port juttatna a légkörbe, amely eltakarná a Napot, ami miatt a növények gyorsan kipusztulnának, az erős savas esők az óceáni élővilággal végeznének, nem beszélve az égből hulló tüzes törmelékek okozta világszintű tűzvészekről.

Egyszer már megtörtént – épp ezért nem látunk magunk körül egyetlen dinoszauruszt sem. „Átlagosan minden egymillió évben várható egy ilyen jellegű esemény” – mondja Donald Yeomans a NASA-tól.

  1. A gépek térhódítása

Hollywood imádja dramatizálni a következő végforgatókönyvet. A Terminátor-filmek intelligens gyilkológépekkel szórakoztattak minket, de a valóságban nem kell ennyire messzire elmenni. A gépek már ma is egyre több és több feladatot képesek ellátni, főleg az automatizálható, gondolkodást nem igénylő munkaterületeken, kiszorítva az emberi munkaerőt a piacról. Régen pl. a telefonközpontokban is emberek kapcsolták össze egymással a telefonáló feleket, ma már ezt is teljes egészében számítógépek végzik, nem beszélve járművek, erőművek, stb. irányításáról. Ahogyan a gépi munkaerő egyre inkább teret nyer, két lehetséges jövőkép rajzolódik ki: az egyikben az egyre növekvő munkanélküli, életterüket vesztett, elkeseredett emberi hordák lázadása vagy megdönti, vagy tűrhető keretek közé szorítja a gépek térnyerését. Ez egyszer már a 19-ik század eleji Angliában megtörtént: a gépromboló luddista bandák a munkásmozgalom meghatározó szereplői voltak. A másik opció a Szárnyas fejvadász c. filmben is megjelenő utópia: az ember felszabadul a munkavégzés terhe alól, és uralkodik a gépeken. Beköszönt a felhőtlen jólét, ahol mindenki a hobbijának élhet, vagy azt csinál, amit csak akar, a tömegek lázadását elkerülendő pedig a feltétel nélküli alapjövedelem biztosítaná mindenkinek a napi betevőjét.

Megint más a helyzet az intelligens gépekkel. Bármennyire is meglepő már csak az elmúlt fél évszázad technikai fejlődésének mértéke, a mesterséges intelligencia létrehozásától még nagyon messze állunk. Biztosra vehető azonban, hogy a jelenlegi ütemben egyszer el fogunk jutni oda, hogy olyan gépeket alkotunk meg, amelyek képesek lesznek önmagukra önálló entitásként tekinteni. Mi, emberek sem vagyunk sokkalta mások, mint organikus robotok, miért ne lennénk hát képesek reprodukálni azt, amit a természet? Ma sem tudjuk, hogy a milliónyi kölcsönhatások, anyag- és információcserék komplex halmazához mikortól társul a lélek? Mikor jön el a pont, amikor gépek gyártanak gépeket, és az emberi ésszel egyre követhetetlenebb folyamatok kicsúsznak az ellenőrzésünk alól? És hogyan hat az élet értelméről alkotott képünkre majd az, amikor kitartó, hosszas munkával létrehozott alkotásunkat egy gép képes lesz akár másodpercek alatt is előállítani?

vilagvege (4)

+ Zombi-apokalipszis

Tudjuk, zombik nem léteznek. Azonban már most is van egy parazita, amely a toxoplasmosa gondii névre hallgat, és a toxoplazmózis nevű betegség, illetve az agyvelőgyulladás lehetséges okozója. Ez a ravasz kis lény egy evolúciós trükk segítségével előbb patkányok agyát fertőzi meg, aztán macskák bélrendszerében tenyészik. A macska természetesen megeszi a patkányt. A macska boldog. A parazita is boldog, mivel tovább szaporodhat a macska beleiben. A patkány? Nos, ő már kevésbé boldog – de miért is érdekes számunkra egy boldogtalan patkány? Nos, csak azért, mert a patkány és az ember éppenséggel eléggé hasonlóak, ezért is végeznek rengeteg orvosi kísérletet patkányokon. És az embereket bizony már megfertőzte a parazita – egész pontosan a Föld népességének a felét. Tény, hogy a toxoplasmosa gondii az ember esetében nem fejt ki olyan súlyos hatást, mint a patkányoknál. De mi lesz, ha ez megváltozik? A vírusok mutálódnak – gondoljunk csak az itthon is riadalmat keltő madár- és sertésinfluenzára, melyek az egyszerű influenzavírusból mutálódtak tovább. Mi több, erre mesterségesen, biofegyvereket készítő üzemekben is képesek. Hirtelen a bolygó fél lakossága képtelenné válna az önfenntartásra. Hirtelen képtelenek lennének egyáltalán gondolkodni. Hirtelen mind leginkább tengő-lézengő zombikhoz lennének hasonlatosak. Nem, nyilván nem történhet ilyesmi. Ugye nem?

Hozzászólások