Megkéselték és kínozták Ambrus Attilát

Valóságos pokol volt a Viszkis élete a börtönben

2015/11/17

A legszigorúbb körülmények között tartották fogva az Viszkist: Ambrus Attila a pokolban érezte magát, amit most meg is írt.

Számtalan bankot kirabolt, milliókat tett zsebre, és minden rablása előtt megivott egy pohár whiskyt – ez Ambrus Attila története, aki most papírra vetette, milyen volt az élete, mielőtt ő lett a Viszkis rabló, mit élt át a börtönben töltött évek alatt.

Az első rész a fiatal koráról szól: kiderült, már gyerekként is sokszor bajba került.

„Meg akart ölni, de nem sikerült a rohadéknak. Álltam a konyhában, talán krumplit szeleteltem vagy hagymát pucoltam, amikor egyszer csak mögém lépett. Nem láttam, inkább csak éreztem, hogy ott van. Talán a szagát. Egy pillanat alatt történt minden. Joane­ felkapta az egyik húsvágó kést, széles, hosszú penge, rövid markolat, aztán hátulról a vállamba döfte. Pokoli fájdalom és iszonyatos düh öntött el. Tizenhét éves voltam. Alacsony, vékony, de erős, szívós gyerek. Nem féltem én senkitől, a jóval nagyobbaktól sem (…)” – írta a román nevelőintézetben töltött évekről Ambrus.

haramia

A bűnöző több, mint húsz bankot rabolt ki „karrierje” alatt, elfogása után 13 évvel szabadult feltételesen a börtönből. Ez az idő nem volt egy leányálom számára.

A pokolban voltam. Egy világos purgatóriumban. Mert kilenc hónapig éjjel-nappal égett a lámpa. Nem tudtam, hogy hány óra van. A szervezetem megpróbált alkalmazkodni ehhez az abszurd élethez, de nem ment könnyen. Nem érdekelt, milyen nap van. Egy idő után már nem akartam tudni, milyen hónapot írunk. Ha engedték, sétáltam a fegyintézet udvarán, hol egy órát, hol csak húsz percet, de mindezt csoszogva, lábamon és kezemen bilinccsel. Olyan madár voltam, akit soha többé nem akartak kiengedni a kalitkájából. Még az is előfordult, hogy rendőrkutyák kísérték a lépteimet. Feltűnően alultáplált jószágok…” – idézte Ambrus Attila a Haramia című könyvét a Blikk.

Hozzászólások