Meglepő csavar a közbeszerzési ügyekben

Nem számít a rokon, ha máshol lakik

2015/12/02

Érdekes pontja látott napvilágot az NAV átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosító törvény. Eszerint közbeszerzési ügyekben az ajánlatkérő közeli hozzátartozója is indulhat, amennyiben nem közös háztartásban élnek. Felmerült bárkiben bármilyen kérdés?

Sokat mondó kitétellel módosította az Országgyűlés a közbeszerzési összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó törvényt, amely szerint november 1-jéig visszamenően felülírták a közeli hozzátartozókra vonatkozó részt – hívja fel a figyelmet az Átlátszó.hu. Vagyis mostantól bárki indulhat olyan állami projektekben, amelyet a kormány hirdetett meg, amennyiben az ajánlattevő és az ajánlatra jelentkező nem ugyanott él, vagyis nem közös háztartásban. A rokoni kapcsolat mától nem kizáróok. Persze arra figyeltek, hogy még a nagyon magas szinteken is legyen kivétel.

mti_tallai andras
Tállai András sajtótájékoztatója az elfogadást követően / fotó: MTI

Több vizsgálat is szólt már arról, hogy Magyarország szomorúan milyen előkelő pozíciót foglal el a korrupciós listán. Sajnos ennek enyhítésére egyáltalán nincs segítségünkre a fent említett módosítást, de úgy tűnik, ez nem sokakat zavar. A legnagyobb botrány tavaly robbant, amikor az Egyesült Államok komolyan megvádolt korrupcióval több hazai vezető tisztségviselőt – gondoljunk csak Vida Ildikó, korábbi NAV elnök személyére -, egyúttal felszólította a kormányt a helyzet tisztázására. “Mértékadó kutatások szerint a közbeszerzések 65-75 százaléka érintett korrupcióban, és ezekben az esetekben 10 és 25 százalék közötti felárról beszélhetünk”– mondta Jávor István a vg.hu-nak még 2014-ben a kibukott korrupciós botrány kapcsán. Az igazán elkeserítő a történetben az, hogy a vizsgálatnak részét képezte az is, mennyire belefásult a magyar társadalom abba, hogy ez ellen tegyen (vagyis adott esetben például jelentse, ha korrupció-gyanús ügyet észlel). Az okok között a félelmet a következményektől, az érdektelenséget és a bizalmatlanságot jelölte meg a Transparency International.

A fentiek ismeretében nem csoda, ha idővel ez csak tovább növekszik majd, hiszen az érdekek diktálják majd a lépéseket, a lehetséges haszonszerzés céljából. A kormány ugyan támogathatná a bátor feljelentést, ha a közérdekű bejelentőket megvédenék, de lássuk be, erre egy ilyen helyzetben egyre kevesebb az esély.

Hozzászólások