Milliárdosok akiknek akkora a vagyonuk, mint a világ egyik felének

A leggazdagabb nyolc milliárdos 426 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkezik

2017/01/18

A világ leggazdagabb embereinek akkora a vagyonuk, mint a világ lakosságának szegényebb fele – derül ki egy hétfőn napvilágot látott jelentésből.

Az Oxfam nemzetközi jótékonysági szervezet által végzett kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy folyamatosan növekszik a szakadék a gazdagok és a szegények között, és ez a „groteszk” mértékű vagyonkoncentráció egy maroknyi ember kezében magyarázhatja az olyan politikai jelenségeket, mint a Brexit vagy Donald Trump felemelkedése. A világ legbefolyásosabb gazdasági és politikai vezetőit tömörítő davosi Világgazdasági Fórum éves csúcstalálkozójának kezdetére időzített jelentésből kiderül, hogy a leggazdagabb nyolc milliárdos 426 milliárd dollárnyi (ami az átlagember számára értelmezhetetlen 122 billió forintnak felel meg) vagyona körülbelül megegyezik a világ szegényebb felének, vagyis 3,6 milliárd embernek a vagyonával. Az Oxfam tavalyi mérése szerint a 62 leggazdagabb ember rendelkezik ilyen arányú vagyonnal, ám azóta pontosítottak statisztikáikon és így jött ki ez a még ijesztőbb eredmény.

A nyolc szupergazdag ember listáját Bill Gates, a Microsoft alapítója vezeti, második helyen Amancio Ortega, a spanyol ruházati áruházlánc alapítója, a harmadikon pedig Warren Buffett befektetési üzletember áll. Őket Carlos Slim Helú mexikói telekommunikációs mágnás, az Amazon-alapító Jeff Bezos, a Facebook-alapító Mark Zuckerberg, Larry Ellison, az amerikai Oracle vezetője és Michael Bloomberg New York-i ex-polgármester és médiamágnás követi.

 „Miközben a bolygón kilencből egy ember éhesen fekszik le ma este, egy maroknyi ember olyan hatalmas vagyonnal rendelkezik, hogy több életen keresztül tudná csak elkölteni. A tény, hogy ez a szupergazdag elit ennyire tud virágozni a többiek kárára, megmutatja mennyire torz is lett a gazdaságunk” – nyilatkozta az Oxfam brit ágának vezetője, Mark Goldring a Guardiannek.

A gazdasági egyenlőtlenségek és a vagyonkoncentráció olyan hatalmas mértéket öltött, hogy pár éve már a Világgazdasági Fórum napirendjére is felkerült. A davosi csúcstalálkozót is szervező testület szerint ez a tendencia nem „a kapitalizmus vastörvénye”, hanem a megfelelő szakpolitikai döntésekkel alakítható és megfékezhető. Azonban nem sok változás történt az elmúlt években és ezt a testület statisztikái is alátámasztják. A Világgazdasági Fórum által közölt adatok szerint a 103 vizsgált ország 51 százalékában csökkent az inkluzív fejlődési index, vagyis az a szám, amely azt mutatja, a gazdasági fejlődés mennyire érinti a széles tömegek életminőségét. Ugyanezek a számok arról is tanúskodnak, hogy 2008 és 2013 között a legfejlettebb 26 országban is csökkent a medián jövedelem 2,4 százalékkal.

Az Oxfam 2015 óta arra is rendszeresen rámutat, hogy a világ leggazdagabb egy százalékának vagyona eléri a többi 99 százalék vagyonának mértékét. És felszólítják a világ vezetőit: olyan döntéseket hozzanak, melyek révén a gazdaság mindenki, nem pedig csak a kivételezett kevesek javára dolgozhat.

Az elmúlt években a gazdasági egyenlőtlenségek egyre fontosabb helyet foglalnak el a politikai közbeszédben, egyre több politikai projekt jelenik meg, jobb- és baloldalon egyaránt, azzal a céllal, hogy csökkentse az elit és az átlagemberek közötti szakadékot. Az Ipsos 2016 őszén készített felmérésből kiderül, a magyarok 56 százalékát is komolyan foglalkoztatja a szegénység és a gazdasági egyenlőtlenségek kérdése, ám a politikai elit itthon sem jeleskedik ennek a kérdésnek a kezelésével. Nem is áll különösebben érdekében, hiszen számára is jól tejel a gazdaság. A hazai számok azt mutatják, hogy a száz leggazdagabb magyar vagyona 2002 és 2015 között 2000 milliárd (2 billió) forinttal nőtt – 632 milliárdról 2597 milliárdra, vagyis megnégyszereződött. A fennmaradó, közel 10 millió magyar összvagyona ehhez képest sokkal lassabban nőtt – és lévén, hogy ebben a csoportban is rengeteg gazdag ember van, aki nem fért be a top 100-ba, könnyen feltételezhető, hogy az átlagmagyar vagyona alig növekedett az elmúlt másfél évtizedben.

Ez a tendencia jól mutatja, hogy hogyan is néz ki a magyar társadalom „felzárkózása” a nyugathoz: az elit vagyona a fejlettebb országok gazdagjainak vagyonához is fogható, miközben az átlagemberek életminősége alig növekszik, ha egyáltalán, és továbbra is jócskán elmarad a fejlett országok átlagától. Ilyen körülmények között a magyar társadalom számára első számú prioritás lenne egy olyan politikai erő, amely az anyagi javak egyenlőbb elosztásával – többkulcsos adózás, minőségi egészségügy, oktatás és jóléti ellátások, illetve jól célzott állami befektetések segítésével – próbálná növelni az emberek életminőségét.

©kettosmerce.blog.hu

Hozzászólások