Nézegess képeket Magyarország 15 legszebb kastélyáról

Tippek, hogy borús időben hová érdemes kirándulni

2014/07/30

Sokan, szabadságuk nagy részét aktív pihenéssel töltik. Elutaznak egy-egy európai városba és sorra látogatják a hely nevezetességeit – köztük a legszebb kastélyokat.

Na, de mi a helyzet Magyarországon? Egy külföldi nyaralás – bárhogy is vesszük – költségesebb, mint egy hazai kiruccanás, és ha elnézzük, ezeket a képeket be kell látni, hogy bizony látványosságért nem kell messzire menni, elég, ha az ország határain belül teszünk körutazást.

A főúri világ gondtalanságát sugárzó kastélyok mesevilágba repítik azt, aki a modern idők rohanását maga mögött hagyva belép a kovácsoltvas kapukon, s elsétál a hatalmas kert mélyén fekvő, impozáns, tiszteletet és felsőbbrendű stílust sugárzó épületekig.

Íme, egy lista azokról a kastélyokról, amelyeket egyszer legalább az életében mindenkinek látnia kell!

Törley-kastély

Két nagyobb ütemben épült, 1904-re készült el teljesen. Belső berendezése kicsit később készült el, ezért egykori pompájában Törley József már nem is láthatta, mert 1907-ben elhunyt. A vagyont és a kastélyt is Törley unokaöccsei örökölték, akik a megkezdett munkát folytatták. Csak a gazdasági világválság idején álltak meg. Az épület sorsát a második világháború után következő államosítások pecsételték meg, az orosz katonai parancsnokság kapta meg. Ebben az időben helyreállíthatatlan károkat szenvedett, elpusztult az egykori berendezés és a díszkert. Ideiglenesen itt állomásozott a magyar katonai egység is, a honvédség kivonulását követően a kastély másfél évtizedig magányosan pusztult.

Törley-kastély
Törley-kastély

Grassalkovich-kastély

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát 1735 körül kezdte építtetni a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) gróf. A kettős U-alakú, 8 szárnyból álló épülethez az északi oldalon templom, narancsház és fürdő tartozott, míg a déli oldalon az istállók és a lovarda kapott helyet. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára. 1867-ben kezdődött az épület második fénykora. A magyar állam által megvásárolt, és felújított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család főként tavasszal és ősszel, a vadászati szezonban tartózkodott Gödöllőn.

Savoyai-kastély

A Savoyai-kastélyt  Johann Lucas von Hildebrandt építész tervezte a bécsi elővárosok „nyaralókastélyainak” stílusában. Hildebrandt kastélyterveihez, megvalósult épületeihez később is gyakran választott nyolcszögű centrumot, például a bécsi Starhemberg-Schönborn-palotában. A kiemelkedő kupolával fedett középrész és a változatosan alakított mellékterek összefűzése a francia téralakítás legfontosabb problémái közé tartozott.

A kastély belső elrendezését az határozta meg, hogy nem városi rezidencia, hanem vidéki tartózkodásra szánt kastély (Lustschloss, maison de plaisance), s így semmilyen reprezentatív vagy hivatalos funkcióval nem rendelkezett. A hercegnek Bécsben palotája, a város szélén nyaralókastélya állt, s a távoli Ráckevén nem kívánt huzamosabb ideig tartózkodni, nem számított társasági életre. Ezért lett földszintes, szélesen elnyúló a kastély, díszlépcsőház, audienciaterem és egyéb hivatalos helyiségek nélkül.

A külső leggazdagabb eleme a középrész homlokzata. Földszintes tömege előtt diadalívre emlékeztető, háromnyílású struktúra áll. A diadalív – mint a homlokzat fő eleme – az itáliai reneszánszban jelent meg először – Hildebrandt bizonyára itáliai példák nyomán alkalmazta. A ráckevei kastély nem a tömegekkel, hanem díszes, kulisszaszerű falfelületével éri el a mű utánozhatatlan hatását.

Valla-kastély
Walla-kastély

Walla-kastély

A törökbálinti Walla-kastélyt 1895-ben építették. Az eklektika határozza meg építészeti stílusát. Hatalmas “szikla tömbjében” lőrésszerű neoromán ablaknyílások, kilátó jellegű toronykupolája  az erdélyi fatemplomok világát idézi. Jelenleg magántulajdonban van, műemléki védettséget kapott. A  régi temetőben található családi kripta szintén különleges építészeti remekmű.

Schossberger-kastély

Báró Schossberger Zsigmond (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítója) építtette fel egy hatalmas park közepén Ybl Miklós tervei alapján a város legszebb műemlék épületét, az egyemeletes, eklektikus jellegű, franciás neoreneszánsz kastélyt. Az épület belső elrendezésében reneszánsz elképzelések uralkodóak. Az államosítás után az általános iskola kapott helyet a kastélyban, 1972-ig. Jelenleg magántulajdon. A kastélyban több filmet, videoklipet forgattak. Különleges szépsége, atmoszférája magával ragadó

Nádasdy-kastély

Különleges hangulatú a Nádasdy-család nádasdladányi kastélya. Az angol vidék romantikáját idéző épület stílusának kiválasztásában, talán az a legenda is szerepet játszott, mely szerint a Nádasdyak Edmund (“Ironside”) király leszármazottai. A kastélyt építtető Nádasdy Ferenc az épület középkori hangulatával a család ősi, dicsőséges múltjára szeretett volna utalni. Azoknak az időknek állítva emléket, amikor vérbe mártott tollal írták a történelmet, és a családja tagjai a harcmezőkön védték a hazájukat. A kastélyban kialakított ősök csarnoka a legdíszesebb ilyen helyiség, ami Magyarországon valaha is megépült.

Nádasdy-kastély
Nádasdy-kastély

Wenckheim-kastély

A kastély  neoreneszánszeklektikus stílusban 1875-1879 között készült el Ybl Miklós tervei szerint, majd 1882. július 19-én szentelték fel. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Sőt volt egy olyan kívánsága is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Ekkor ez a kastély volt korának legfényesebb, legkorszerűbb kastélya. A kastély reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt.

Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. Az épület előtt van egy mesterséges forrás, a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen). A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggiafolyosó köti össze. A személyzeti és konyhaépület is emeletes. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak.

Hertelendy-kastély

A Kutast és Segesdet összekötő út mellett, Belső-Somogyban Kutas-Kozmapusztán található. A jelentős birtokkal, igényes gyümölcs- és agrárkultúrával rendelkező Hertelendy Andor és családja az 1920-as,1930-as évek között építtette a kastélyt eklektikus stílusban. Ebben az időszakban a kastély rendelkezett könyvtárral és dolgozó szobával, és ekkor alakították ki a kastély díszparkját is. 

Pallavicini-kastély

A skót lovagvárakat utánzó kastély építését 1892-ben fejezték be. Építtetője, Pallavicini Ede a falu földesura volt, akinek nagyobb birtokai Szeged környékén voltak, Mosdósi uradalmára vadászni járt. Az őrgróf asztmás betegségben szenvedett és úgy gondolta, hogy a környék klímája könnyít a betegségén. A kastély a gróf 1932-ben bekövetkezett haláláig otthonául szolgált. A nagy értékű ingatlan, benne a 4000 kötetes könyvtárral, értékes szarvasagancs-gyûjteménnyel fia, György tulajdonába került, aki az intézmény sorsát intézőjére bízta. Érdekességként megemlíthető, hogy 1947-ben görög menekült gyermekek otthona is volt a kastély.

Pallavicini-kastély
Pallavicini-kastély

A faluból kanyargós úton jutunk el a Pallavicini épülethez, ahol nagy parkoló fogad. A kastélyt modern épületek is körülveszik, ezért ne ijedjünk meg, ha  rögtön nem pillantjuk meg a tornyos építményt. Egyébként szép park rejti el déli irányból az épületet, helyenként igazán gyönyörű részletekkel, érdemes kicsit elkalandozni a zöld ösvényeken. Na és a levegő, igazán más, mint az Alföldön megszokott. Igazán friss és üdítő itt a lélegzetvétel, mintha a hegyekben volnál. Lépj be vándor a kastélykórház bejáratán, és a fogadótérben izgalmas faragott lépcső fogad. Különleges fejekkel indít a fakorlát, és mint valami óriáskígyó tekeredik fel az emeletre, ahol ki tudsz nézni az erkélyen, ha végiglejtesz az öreg falépcsőn

Benyovszky-kastély

Orehovicai Mihalovits József nemes úr lett Görcsöny és a környező birtok ura, (1761) aki a Jezsuita rendházból kastélyt alakított ki a maga és családja igényeinek megfelelően. A gyermekek kicsapongó életmódja, kártyaszenvedélye eladósodáshoz vezetett. A család tönkrement, az utódok a birtokot eladni kényszerültek. A birtokot Benyovszky Móric egyik leszármazottja Benyovszky Lajos közel 300 ezer koronáért vásárolta meg 1860-ban.

Benyovszkyné Ocskay Erzsébet, aki világlátott asszony hírében állott, álítólag személyes tapasztalatai alapján a bécsi Burg császári rezidenciájának mintájára rendezte be. A kastély, a Monarcia szokásos őszi: 1901. szeptemberi hadgyakorlat idején I. Ferenc József és fia, a trónörökös, Ferenc Ferdinánd görcsönyi szálláshelyéül szolgált. A fogadótermet kék színüre festették, a nagyterem bútorzatát egyenesen Bécsből küldették ide – állítólag Mária Terézia egykori berendezéseinek részeit képezték. A világítást százgyertyás csillárral, ill. acetilénnel oldották meg. Ferenc József szobájának berendezése egyébként rendkívül egyszerű volt.  A kastély romantikus stílusú, Magyarország kastélytörténetének egyedi építészeti remeke. Hasonlót nem találunk az országban.

Benyovszky-kastély
Benyovszky-kastély

Brunszvik-kastély

Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte Angliába képzeltem magamat? – írta 1815-ben az angol Richard Bright, a martonvásári Brunszvik kastélyról.

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogót stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt. A kastélyt Beethoven is látogatta. Emlékét őrzi a kastélyban berendezett kis Beethoven emlékmúzeum.

A kastélyt eredetileg 100 hektáros park vette körül. Ma is gyönyörű parkjában nagy vízfelületű tó található kis szigettel, melyre híd vezet át, a közepén található zenei színpadhoz.

Esterházy-kastély

Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén. A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes” Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, és ahol mindennaposak voltak a fényűző ünnepségek. Eszterházára nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett.

Miklós herceg a 18. század barokk-rokokó pompájának minden eszközét felhasználva Operaházat, Bábszínházat hozott létre; német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott. Európa-hírű zenekara élén Joseph Haydn, a kiváló osztrák zeneszerző állt, mint a család házi zeneszerzője és karmestere.

Horthy-kastély

Az eredetileg földszintes kastélyt az 1800-as évek első harmadában Halasy Károly, építtette fel, késő barokk stílusban. A kastély építészeti érdekessége, hogy a késő barokk stílust egy korábbi irányzat, a bécsi barokk jegyeivel egészítették ki. Ez az átépítés Horthy Miklósnénak volt köszönhető, akinek a család bécsi tartózkodásának idején a Mária Terézia-kori, gyönyörű barokk épületek nagyon megnyerték a tetszését. 

Az 1919 nyarán vívott harcok során, amikor a magyar Vörös Hadsereg a községet a románoktól átmenetileg visszafoglalta, ekkor a kastély súlyosan megrongálódott. 1922-ben a tetőzetet állították helyre, majd 1925-ben Kalin Ferenc tervei szerint az egész épületet átépítették. A földszintet dohányzóval és az előtte kialakított terasszal, a két oldalszárnyat a bejárat felőli oldalon négyoszlopos tornáccal, a főszárnyat pedig íves kocsi-aláhajtóval toldották meg. Jelentősen megváltozott az épület belső beosztása is. A közfalakat áthelyezték, a főszárnyra emeletet húztak, a padláson pedig manzárdszobákat alakítottak ki. Az új lakószobákkal alkalmassá tették a kastélyt vendégek fogadására és elhelyezésére, mivel 1944 előtt a miniszterek, tábornokok, külföldi államférfiak és diplomaták a nyári időszakban gyakran megfordultak a kenderesi birtokon.

Serédi-kastély

Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kastélya, ami Fábián Gábor építész tervei alapján 1935-ben épült érseki pihenőhely és nyaraló céljára. Érdekesség, hogy építésekor a Gerecse aljában lévő bányában Fábián megtalálta azokat a hasábköveket, amelyeket az esztergomi Bazilika építésekor faragtak ki, de már nem volt szükség rájuk, így ezeket az alapokhoz használták fel. A főhomlokzat oromzatán a hercegprímási címer látható. 1945 után a fővárosi tanács tulajdonába került az épületet, és gyermeküdülő üzemelt benne, majd a rendszerváltás után visszakapta az egyház, jelenleg az esztergomi ferences gimnázium kezelésében áll, erdei iskola és diáküdülő működik benne. 

Festetics-kastély

Festetics-kastély (Keszthely)
Festetics-kastély (Keszthely)

A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek – eredetiben megmaradt – bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette. A könyvek között több régi enciklopédia és régi nyomat található. A második világháború nem okozott komoly pusztítást a városban, a Festetics-kastély bútorzata és könyvtára épen maradt. A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is. Ez az ország negyedik legnagyobb, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya.

Hozzászólások